"Nem vagyok elég ügyes."
"Az elért eredményeim mondják meg, hogy mennyit érek."
"A képességeim nem fejleszthetők!"
"Én akarok a legjobb lenni!"
"Amit jól csinálok azt azért csinálom jól, mert okos vagyok!"
"Ha hibázom akkor csődtömeg vagyok."
Megesett már veled, hogy egy nagyobb megmérettetés után a várva-várt megkönnyebbülés és öröm helyett csak ürességet, lehangoltságot éreztél?
Nagyon sok a közös vonás, depresszió esetén a lefolyása alapján különböző típusokat különböztetünk meg. A tünetek különböző mértékben, időtartamban, súlyosságban lehetnek jelen, de összességében nagyon hasonlóak egymáshoz.
"Nem tudom miért nem válaszol."
Ha nyár, akkor szabadság és szünet. Az utóbbi években egyre többen számolnak be arról, hogy akár néhány nap alatt végig néznek több évadot is egy sorozatból. Feltételezem a poszt olvasói között is akadnak olyanok, akik számára nem ismeretlen ez a jelenség.
Fontosnak tartom, hogy beszéljünk róla, ugyanis a binge-watching egyre több fiatal életében...
Hangulatunk a napi történések hatására gyakran változik. A hangulatváltozás és a hangulatzavar azonban nem ugyanaz!
Gyakran találkozhatunk az overthinking kifejezéssel. Sajnos sokszor tapasztalom, hogy nem megfelelően használják.
A túlgondolás nem azt jelenti, hogy egy döntés előtt alaposan átgondoljuk a lehetőségeket és az esetleges következményeket. A túlgondolás olyan mint egy gondolatspirál, ami pont, hogy gátolja a döntés meghozását.
A pozitív énkép, mint kifejezés, kissé csalóka lehet. Könnyen azt a benyomást kelti az emberekben, hogy akkor rendelkeznek pozitív énképpel, ha csak jó tulajdonságaik vannak. Ez azonban lehetetlen, hiszen mindenki rendelkezik pozitív és negatív tulajdonságokkal is. Senki sem tökéletes, de pont ezért vagyunk mindannyian különlegesek és egyediek.
A korábbi bejegyzésben ismertetett gaslightinghoz kapcsolódik a self-gashlighting. Az ön-gázlángozás során nem egy külső személy kérdőjelez meg minket, hanem mi saját magunkat. A folyamat leginkább saját érzéseink valóságosságában való kételkedést jelenti. Például, ha valaki olyat tesz, ami ránk nézve negatív, emiatt dühösek vagy szomorúak vagyunk,...
Egyre gyakrabban találkozhatunk a gaslighting fogalmával, ami az érzelmi bántalmazás egy nagyon nehezen észlelhető formája.
Érdekesség, hogy maga a kifejezés Patrick Hamilton 1938-as Gázláng című színdarabjából és annak 1940-es és 1944-es filmadaptációjából származik. A filmben a férj megpróbálja meggyőzni a feleségét és másokat is arról, hogy a nő...
A korábbi bejegyzésekben áttekintettük, hogy milyen módon is járulnak hozzá a társas kapcsolataink önmagunk meghatározásához.
A korábbi bejegyzésemben már említésre került a társas összehasonlítás kapcsán Leon Festinger neve. Ő vizsgálta és dokumentálta először a kognitív disszonanciát. A kognitív disszonancia az egyik első pszichológiai jelenség, amivel komolyabban foglalkoztam, középiskolában írtam is egy beadandó dolgozatot, "Miért hazudunk önmagunknak" címmel.
...
Ahogyan az első részben már említettem, az énképünk meghatározásában nagyon fontos szerepet játszanak a társas kapcsolataink.
A people-pleasinget a pszichológia nem tartja személyiségzavarnak, az esetek többségében hiányos önértékelés vagy önbizalomhiány áll a hátterében.
Fontos, hogy ez nem kedvesség, jószívűség vagy segítőkészség! Itt inkább arról van szó, hogy az adott személy azért segít, mert jó színben akarja feltüntetni magát, segítségéért cserébe törődést,...
Sokat olvashatunk az önismeret és az önbizalom fontosságáról, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az énkép és a kialakulásában, formálódásával kapcsolatos folyamatok elengedhetetlenek mindezek kialakulásához. Gyakran foglalkoztat a kérdés, hogy mit-miért gondolok magamról, az pedig még gyakrabban, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt,...